A nácik 1933. január 30-án kerültek hatalomra, a félmillió németországi zsidó üldözése ekkor kezdődött. [forrás?]Hitler nem titkolta zsidók iránti ellenérzését; az 1925-ben kiadott Mein Kampfban Németország és az árja faj elleni világméretű összeesküvés szervezőiként írta le őket, akiket ki kell űzni az ország politikai és szellemi életéből. A kiirtásukról nem írt, de visszaemlékezések szerint négyszemközt már beszélt róla: Joseph Hell újságíró visszaemlékezései szerint 1922-ben ezt mondta neki:

Ha hatalomra jutok, legelső dolgom a zsidók megsemmisítése lesz. Amint meglesz hozzá a hatalmam, akasztófasorokat fogok állítani – például a müncheni Marienplatzon, – amennyit csak a forgalom enged. Oda lesznek a zsidók felakasztva, kivétel nélkül; és addig lógnak ott, amíg bűzleni nem kezdenek; addig lógnak, amíg a higiénia szabályai engedik. Amint levágják őket, jön a következő adag, és így tovább, amíg csak marad zsidó Münchenben. Más városok követni fogják a példát, amíg Németország teljesen meg nem tisztul a zsidóktól.[8]

2008. október 24., péntek

Rejtélyek halála körül

Berlin ostromakor Hitler súlyos mentális problémái miatt már beszámíthatatlanul viselkedett. 1945. április 30-án feleségével, Eva Braunnal öngyilkos lett a bunkerben. Május 2-án Berlin elesett. Május 8-án aláírták a kapitulációt, és ezzel Európában véget ért a második világháború. Néhány tudós biztos forrásból állítja, hogy Hitler és Eva Braun csontjait (koponyatöredékek és fogmaradványok) a háború után a szovjetek magukkal vitték a Szovjetunióba, és a mai napig Oroszországban vannak.


Adolf Hitler
El Mundo közölte egy argentin kutató bejelentését miszerint Adolf Hitler öngyilkosságát csak megjátszották.Az újságíró Abel Basti talált egy 1945-ös dokumentumot, amely azt állította, hogy az Egyesült Államok hadserege Spanyolországban kutatott a náci vezér után. Basti a dokumentumokból vonta le következtetését: Hitler, Eva Braun és 13 náci vezető 1945. április 27-én érkezett meg Barcelona repülőterére egy Junkers-90-es gépen Berlinből indulva és az ausztriai Linz érintésével. Basti hangsúlyozta, hogy a májusi keltezésű 1947-es FBI-dokumentum azért kap történelmi értéket, mivel igazolják azon feltevését, hogy Hitler innen tengeralattjárón menekült Argentínába. Basti azt is megerősítette, hogy sikerült olyan dokumentumokat is találnia, amelyek alátámasztották hipotézisét, miszerint Sztálin és nem egy szovjet tábornok sem hitt az öngyilkosságban, és arról beszélt, hogy a náci vezér Spanyolországba menekült.

2008. október 22., szerda

Ma van a Holokauszt Emléknapja 2008. január 27. 09:37


Az auschwitzi haláltábor bejárata

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította Holokauszt Emléknappá az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

A holokauszt rémképei üldözik a túlélőket

http://www.ma.hu/images/2008/08/nacitabor.jpgMajd minden éjszaka ugyanazok a rémképek gyötrik Martin Hornungot, aki álmában visszatér lidárcnyomásának helyszínére, Auschwitzba."Már félek elaludni" - vallotta be a 86 éves nyugdíjas informatikus. Az éjszakai rémlátomások miatt az idős férfi rossz egészségi állapota ellenére sem hajlandó beköltözni egy ápolási otthonba, ahol a környezet megidézheti a szörnyű emlékeket. "Inkább öngyilkos leszek" - mondta Martin Hornung, aki még csak fontolóra sem hajlandó venni ezt a lehetőségét. A férfi a túlélőket az ápolási otthonoktól megkímélni igyekvő szervezetek egyikétől, a Ruth Rales zsidó családsegítő szolgálattól kap segítséget, amelynek gondozói hetente háromszor keresik fel.


A zsidó szervezetek világszerte azon munkálkodnak, hogy a túlélőknek ne kelljen ilyen otthonokba beköltözniük, ahol a környezet és a napi rutin - az egyenruhába bujtatott személyzet, a sivár zuhanyozó, az orvosi beavatkozások - megidézhetik a holokauszt szörnyűségeit" - mutatott rá Jaclynn Faffes, a szolgálat ügyvezető igazgatója.

Kínzások és vallatások

Joseph McCarthy amerikai szenátor 1949. május 20-án azt állította, hogy több esetben kínzásokkal szereztek vallomásokat a per során. Kijelentette, hogy a tiszteket addig korbácsolták, míg vérben nem áztak és a nemi szervüket taposták. Oswald Pohl SS-tábornok, gazdasági vezető arcát széklettel kenték össze. A dachaui per kivizsgálására állított Simpson Hadi Vizsgálóbíróság egyik bírója, Edward L. van Roden kijelentette, hogy Dachauban is ugyanazokat a módszereket használták az eljárás során, mint Nürnbergben[18]: papoknak öltöztek, hogy vallomást csikarjanak ki, égő gyufaszálakat dugtak a vádlottak körme alá, a fogaikat ki-, az állkapcsukat eltörték. 139 kivizsgált esetben mindössze kettőben nem károsodtak annyira a kihallgatottak heréi, hogy helyrehozhatóak legyenek.[19][20]

A nürnbergi perben a szovjetek Ujszászy István vezérőrnagy írásos vallomására támaszkodva igyekeztek bizonyítani a magyar és a német vezérkar Kassa bombázására, mint Magyarország háborúba lépésének kiprovokálására szőtt állítólagos összeesküvését. A Moszkva melletti, krasznogorszki gyűjtőtáborban fogva tartott tábornok személyesen nem jelent meg a nemzetközi bíróság előtt.

A per során a Szovjetunió 197. számú bűnjeleként[17] fölmerült az emberszappan (zsidókból készült szappanok) legendája, holott ezekre semmiféle bizonyíték nem volt, s később meg is cáfolták őket.

Külső hivatkozások

A nürnbergi per fő vádlottjai

Bormann · Dönitz · Frank · Frick · Fritzsche · Funk · Göring · Hess · Jodl · Kaltenbrunner · Keitel · v.Neurath · v.Papen · Raeder · v.Ribbentrop · Rosenberg · Sauckel · Schacht · v.Schirach · Seyss-Inquart · Speer · Streicher
Jelmagyarázat: Halálraítélt · Börtönbüntetés · Felmentett

Nürnbergi per

A nürnbergi per az 1945 és 1949 között zajló perek sorozatában az első volt, amelyekben a szövetséges hatalmak a Harmadik Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború alatt elkövetett bűnök miatt.

Az első per a németországi Nürnbergben zajlott, a vádlott a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 24 vezetője volt. A további perek egész Németország területére kiterjedtek és hozzávetőlegesen 200 további személy ellen folytak. A vádlottak között voltak embereken kísérleteket folytató orvosok, a koncentrációs táborok parancsnokai és a nemzetiszocialista gyakorlatot támogató bírák is.

A vádlottak: Első sor (balról jobbra haladva): Hermann Göring, Rudolf Heß, Joachim von Ribbentrop, Wilhelm KeitelHátsó sor: Karl Dönitz, Erich Raeder, Baldur von Schirach, Fritz Sauckel
A vádlottak: Első sor (balról jobbra haladva): Hermann Göring, Rudolf Heß, Joachim von Ribbentrop, Wilhelm Keitel
Hátsó sor: Karl Dönitz, Erich Raeder, Baldur von Schirach, Fritz Sauckel

Az áldozatok száma

Mivel a németek igyekeztek megsemmisíteni az auschwitzi tömeggyilkosság bizonyítékait, az áldozatok számát lehetetlen pontosan rögzíteni. Az első kísérletek, hogy összeszámolják a halottakat, a bűnösök, elsősorban Rudolf Höß vallomásán alapultak, aki a halottak számát 2,5-3 millióban adta meg. Ezt a túlzó számot és egy még magasabb 4 millióst a szovjet és lengyel hatóságok használták, 4 millió szerepelt a hivatalos emléktáblán is. 1983-ban George Wellers francia tudós volt az első, aki deportálási dokumentumokat használt fel az Auschwitzban megölt foglyok létszámának becslésére, ő 1,613 millió halottról beszél, ebből 1,44 millió zsidó, 146 000 lengyel. Nagyobb tanulmányt kezdett ugyanebben az időben Franciszek Piper, aki vasúti menetrendek adatait vetette össze a deportálások feljegyzéseivel, így 1,1 millió zsidó halottat, 140-150 000 lengyel áldozatot és 23 000 romát számolt. Ez a szám a jelenleg közel az összes kutató által elfogadott, ez szerepel a hivatalos emléktáblán is.UNESCO világörökség része – romok Birkenauban 2002.

Evakuáció és felszabadítás

A birkenaui gázkamrákat a németek 1944 novemberében felrobbantották, mivel igyekeztek elrejteni gaztetteiket a közeledő szovjet csapatok elől. 1945. január 17-én a személyzet megkezdte az evakuációt; a legtöbb foglyot gyalog elindították nyugatra. Akik túlságosan gyengék, vagy betegek voltak, azokat hátrahagyták; körülbelül 7500 foglyot szabadított fel a Vörös Hadsereg 322. lövészegysége 1945. január 27-én.
Légifénykép Birkenauról, 1944. május 31-én készítette a Dél-afrikai Légierő Mosquito repülőgépe, akit a közeli Monowitzi műbenzingyár felderítésére küldtek. A légi fénykép elemzője nem ismerte fel a felvétel jelentőségét, csak az 1970-es évek végén azonosították és a CIA elemezte 1978-ban. A képen látható, hogy füst száll fel az V. krematóriumból.
Légifénykép Birkenauról, 1944. május 31-én készítette a Dél-afrikai Légierő Mosquito repülőgépe, akit a közeli Monowitzi műbenzingyár felderítésére küldtek. A légi fénykép elemzője nem ismerte fel a felvétel jelentőségét, csak az 1970-es évek végén azonosították és a CIA elemezte 1978-ban. A képen látható, hogy füst száll fel az V. krematóriumból.
Egy kevés információ eljutott a szövetségesekhez Auschwitzról 1941 és 1944 között, így

2008. október 7., kedd

O-SINDLER ÉLETE A HÁBORU ÚTÁN

Schindler a feleségével együtt Buenos Airesbe (Argentína) menekült. Először 1957-ben tért vissza Európába. Azonban nem volt könnyű élete a háború után sem: gyakran érték inzultusok hazájában. Frankfurt am Mainban telepedett le, és elindított egy cementgyárat. 1961-ben ez a gyár is tönkrement. A megmentett zsidók alapítványt hoztak létre Schindler megsegítésére. 1962-ben a jeruzsálemi "Igazak fasorában" fát ültethetett. 1963-ban Izrael állam az Igazak díjával jutalmazta, és megkapta a Martin-Buber-Békedíjat is. 1974. október 9-én halt meg Hildesheimban. Jeruzsálemben temették el.
Schindler sírja, Jeruzsálemben.
Schindler sírja, Jeruzsálemben.

2008. október 6., hétfő

Oskar Schindler-----A MEGMENTŐ

Oskar Schindler (Zwittau, Szudétavidék, Osztrák–Magyar Monarchia, 1908. április 28.Hildesheim, Németország, 1974. október 9.) szudétanémet gyáros, aki mintegy 1100 zsidó munkás életét mentette meg a holokauszt során, azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban dolgoztatta őket Lengyelország, illetve a mai Csehország területén. Róla szólt a Schindler bárkája című könyv és a Schindler listája című film.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

Oskar Schindler